Eszközeinkkel lehetőség van a betonszerkezetek helyszíni ellenőrzésére:
- állapotellenőrzés új, vagy felújított építmény átvételekor,
- üzemeltetés során keletkezett károk felmérése,
- maradék élettartam megállapítása,
- építmény terhelhetőségét növelő átépítés vizsgálata.
A rendelkezésünkre álló roncsolásmentes vizsgálati eszközök a következők:
- dinamikus keménységmérés, a beton nyomószilárdságának ellenőrzésére (Schmidt-kalapács),
- ultrahangvizsgálat a belső anyaghiányok kimutatására, illetve betontömörség, szilárdság ellenőrzése (Tico),
- ultrahangvizsgálat felületi repedések mélységének kimutatására (UK1401),
- a felületi betonréteg és más bevonat tapadási szilárdságának mérése (Dyna Z),
- a fedőbeton áteresztőképességének mérése (Torrent),
- elektrokémiai potenciál mérése a betonvas korrózió kimutatásához (Canin),
- betonvas kereső készülék (Profometer_5),
- repedéstágasság mérő lupé.
A szilárdsági jellemzők ellenőrzése:
A legtöbbet használt eszköz a Proceq által gyártott Digi-Schmidt-kalapács. Az előfeszített rugó felszabadított energiájával a lecsiszolt mérési felületre merőlegesen rálőtt ütőcsap visszapattanási magasságával jellemzi a keménységet. Az ütésirány és a beton életkor korrekció automatikus, a vizsgált felületen elvégzett 10-10 mérés átlagértékeivel – a megjelölt átszámítási táblázat alapján – a készülék kijelzi a beton nyomószilárdságát.
Az eszköz elsősorban a betonszerkezet egyes elemei szilárdsági homogenitásának megítélésére alkalmas. A szilárdságra átszámított értéket tájékoztató adatként kell kezelni.
A beton szilárdsági minősítésekor a roncsolásmentesen meghatározott szilárdságérték akkor tekinthető megbízható adatnak, ha a Schmidt-kalapácsos mérés ultrahangméréssel is párosul.
Erre a Digi-Schmidt-kalapács és a Proceq által gyártott Tico, vagy UK1401 ultrahangos készülék együttes alkalmazása ad lehetőséget. A Tico készülék bemenő adatként kezeli a Digi-Schmidt-kalapáccal mért R visszapattanási értéket, amelyet a keménységmérés környezetében végzett ultrahangos mérés figyelembevételével számít át szilárdságra.
A tapadási szilárdság meghatározása:
Akkor szükséges, amikor a betonszerkezet felületét védelem, vagy megerősítés céljából bevonattal látják el, illetve ha a károsodott felületet javítani kell, akkor a javítás előtt, majd ezt követően e réteg tapadási szilárdságát is ellenőrizni kell. Erre a vizsgálatra a Proceq gyártmányú Dyna Z16 készüléket használjuk. A készülék elektromos kijelzővel működtethető, szabályozott terhelési sebességgel végezhető a vizsgálat. Az átmérő 50 mm-es vizsgálóbélyeget kétkomponensű ragasztóval a beton koronafúróval (a vizsgálni kívánt mélységnél 5 mm-nél mélyebbre) kijelölt és megtisztított felületére felragasztjuk, majd a megszilárdulást követően a készülékkel húzóerőt működtetünk a réteg töréséig. A készülék alkalmas betonba ágyazott tiplik, kampók kiszakításához szükséges erők mérésére is.
A fedőbeton áteresztőképességének (permeabilitásának) mérése:
A betonszerkezetek teherbírása a teljes szerkezet mechanikai és porozitási jellemzőitől függ, tartósságát agresszív környezeti körülmények között azonban elsősorban a viszonylag vékony, 20-50 mm vastag felületi réteg minősége befolyásolja. A betonszerkezetet károsító folyamatok nagyon változatosak, a különféle mechanizmusok gyakran egymásra hatnak így nem várható el, hogy a fedőbeton egy, vagy két paraméterének meghatározása elegendő legyen a tartósság előzetes megítéléséhez.
A Proceq gyártmányú Torrent permeabilitásvizsgáló mérőberendezést elsősorban a fedőbeton réteg légpermeabilitásának roncsolásmentes meghatározására fejlesztették ki. A mérési rendszer alapvető jellegzetessége a kétkamrás vákuumcella, és egy nyomásszabályzó, amely biztosítja a felületre merőleges, a belső légkamrába irányuló légáramlást. A készülék méri a vákuumpenetráció mértékét is. Az eszköz bármilyen dőlésű síkon alkalmazható. Az adatokat egy elektromos egység jelzi ki, memóriájában tárolja, és onnan számítógépre menthető. A mérés azonos ponton megismételhető, de kb. fél óra szükséges ahhoz, hogy a beton belsejében újra mindenütt a külső atmoszférikus nyomás uralkodjon.
A betonvas korróziójának vizsgálata:
A környezeti szennyező és időjárási hatásoknak kitett, nagy felületű vasbeton szerkezetek károsodásának egyik folyamata a betonba ágyazott vas korróziója. A betonvas korróziós károsodása a szerkezet szabad felülete mentén nem egyenletesen megy végbe, mivel a folyamat szempontjából kedvező zónák helyzetét nemcsak a szerkezet igénybevétele, hanem már a kivitelezés helytől függő minősége is befolyásolja. Ezért az időszakonkénti állapotellenőrzést a szerkezet egész szabad felületére ki kell terjeszteni, hogy időben felismerhetők legyenek a korrózióra hajlamos zónák, ahol a kiegészítő vizsgálatokat (pl.: ultrahangos repedésvizsgálat, felületi betonréteg szilárdságvizsgálata) követően a szükséges javítások elvégezhetők.
A Proceq cégnél kifejlesztett CANIN korrózióvizsgáló műszer lényegében egy intelligens, digitális millivolt-mérő, mellyel megmérhető az elektrokémiai korróziós folyamat intenzitására, sebességére jellemző villamos potenciál, azaz a betonba ágyazott korrodáló vas felülete és a felszíni betonfelületre helyezett összehasonlító elektróda közötti feszültség. Segítségével nagy felületeken gyorsan és roncsolásmentesen végezhetünk méréseket, amikkel feltérképezhetjük a beágyazott vasháló korróziós állapotát, mielőtt az már a felszínen is látható, visszafordíthatatlan károsodást okozna.
A betonvas erősítés szerkezetének és méretének ellenőrzése:
A szilárdsági jellemzők roncsolásmentes meghatározása mellett a bármilyen (minőség-ellenőrzési, tényfeltárási) céllal szükséges állapotellenőrzés másik fontos mozzanata.
Erre a célra fejlesztette ki a Proceq cég a Profometer_5 betonvas kereső készüléket. Az eljárás lényege: a betonszerkezet felületéről a szerkezetbe hatoló elektromágneses hullámok által a betonvasban gerjesztett örvényáram kölcsönhatását érzékelő, a felületen mozgatott, adó-vevőként működő szondával kimutatható a betonvasak egymáshoz képesti helyzete, a vasak átmérője és a vasalást fedő betonréteg vastagsága.